Vagyonokat érő postai hírlevelek a múltból és napjainkban

Kinek mi jut eszébe, ha azt mondjuk: hírlevél?

Levélszemét, megtelt Gmail fiókok, kattintásvadász tárgyak, hatékony marketingeszköz, bővülő címlisták…

De vajon ki gondolna postai levelekre, vagy milliárdos bevételekre a megosztó kifejezés hallatán?

A régi idők veterán reklámgurui számára ugyanis pontosan ezt jelentette a hírlevél. És az igazság az, hogy hiába beszélünk százéves tudományról – bizony, a hírlevél története a XX. század elejére nyúlik vissza – a postai hírlevelek ideje közel sem járt le. Sőt…

Ebben a cikkben összegyűjtöttünk 6 olyan postai hírlevél, azaz Direct Mail-kampányt, amivel kisebb-nagyobb vállalatok és értékesítők hegyeket mozgattak meg. És beírták magukat a történelemkönyvekbe.

De ne menjünk még olyan messzire, maradjunk egyelőre napjainknál…

 

Csoki a postaládában

Kezdjük mindjárt a legédesebb fogással…

Új KitKat termékét népszerűsítendő, a Nestlé egy csomagértesítőnek álcázott hírlevelet küldött szét London lakosai között tíz esztendővel ezelőtt.

A levélben arra hivatkoznak, hogy a csoki túl vastag („chunky”) volt a postaládához, így meghiúsult a kézbesítés, a címzett pedig a levélben megjelölt újságosnál veheti át édességét.

A kézírásos tipográfiával még személyesebbé tették a küldeményt, a személyre szóló címzés pedig a piros szalag egy gondosan elkészített DM-műalkotáson.

Mitől különleges: Ki az, akiben nem gyúl olthatatlan kíváncsiság egy csomagértesítő láttán? Erre a hatásra játszik rá egy édes csavarral a Nestlé kampánya, amit alacsony darabköltsége miatt ráadásul nagy példányszámban tudtak terjeszteni.

A kampány hatása: Pontos adatokat nem szolgáltatott eredményeiről a cég, de annyit tudunk, hogy London városában a levelek kiküldése után jelentősen fellendült a KitKat-vásárlási láz (és a vércukorszint).

Év: 2012

Ország: Nagy Britannia

Nekik köszönhetjük: JWT London

 

Egy riasztó boríték

Következzen egy kevésbé ízletes, de annál izgalmasabb koncepció.

Hagyományos, fehér boríték. Egy a sok közül, ami egy friss vállalkozás postaládájában landol nyitás környékén. A Sector Alarm nevű otthonbiztonsági vállalat levele mégis minden címzettnek megragadta a figyelmét.

Hogy mivel?

Amikor az óvatlan vállalkozó eltávolította a levelet borítékjából, az kíméletlen vijjogásba kezdett.

A levél mellett ugyanis egy élesített mini-riasztóberendezés lapult. S, ha valami, egy kisebb szívroham mindenképp felhívja magára a figyelmet…

Hogy mennyire etikus a módszer, az egy másik kérdés, hatékonyságát azonban nehéz lenne vitatni:

Mitől különleges: Elektronika egy borítékban. Nem gyakori (és sok esetben nem is javasolt) ráadásul meglehetősen költséges megoldás, a beszámolók alapján azonban kétségtelenül eredményes.

A kampány hatása: A kampány szervezői szerint a riasztó boríték 28%-os növekedést hozott a svéd cég forgalmának.

Év: 2016

Ország: Svédország

Nekik köszönhetjük: Milk

 

Magazin előfizetés a történelemkönyvek lapjaira

Ezzel el is érkeztünk a hírlevelek hőskorához, a korhoz, ami megszülte az értékesítési szövegírás, azaz a „copywriting” tudományát.

Eugene Schwartz nevét minden marketingfanatikus jól ismeri. Ő a reklámszövegek egyik atyja, az ember, aki képes volt egyetlen hirdetéssel 50 millió dolláros bevételt hozni (és ez nem vicc), újsághirdetések, tévé és rádióreklámok, és persze a postai hírlevelek nagymestere, az alábbi anyag pedig legértékesebb munkái közül való.

A Boardroom Publications az Egyesült Államok egyik legnagyobb hírlevél- és könyvkiadó vállalata volt a 2000-es évek előtt, ami az alábbi (Schwartz saját bevallása szerint) fél óra alatt megírt hirdetésnek köszönheti sikerét.

A négyoldalas reklámszöveg egy fizetős hírlevél számára készült és a cég logóján kívül nem tartalmaz semmi mást, csak fehér alapon fekete betűket.

A szöveg azonban olyan átéléssel, az érzelmek finom pendítésével vezeti végig az olvasói szemet, hogy az utolsó sorok elolvasásakor ösztönösen nyúlunk a pénztárcánkért. Hiába szűnt meg immár lassan 30 éve a vállalat.

Itt győződhet meg róla az eredeti szövegből, aki szeretne.

Mitől különleges: Történelmi értékén túl ez a levél is bizonyíték arra, hogy a megfelelő termékkel, a megfelelő közönséggel és a megfelelő üzenettel egyetlen hirdetés is képes megváltoztatni egy vállalat útját.

A kampány hatása: A levelet menedzsereknek és elfoglalt üzletembereknek címezték országszerte, a benne reklámozott Boardroom Reports pedig a cég egyik legnépszerűbb termékévé vált Schwartz levelét követően.

Év: 1988

Ország: USA

Neki köszönhetjük: Eugene Schwartz

 

A személyes hírlevél iskolapéldája

A következő hírlevél túlzás nélkül a Direct Mail történelmének legfontosabb ereklyéje. Olyan értékes anyag, hogy egy bank páncélszekrényében, de legalábbis múzeumban lenne a helye.

Szerencsére Gary Halbert, a DM Mozartja, nem rejtette véka alá dollárszázmilliókat hozó szerzeményeit, és hírlevelei mind elérhetőek az internet legértékesebb honlapján.

Így szabadon kielemezhetjük azt a darabot, ami földönfutóból – a levél megírásakor épp attól tartott, hogy lekapcsolják a villanyt családi otthonában – Amerika egyik legsikeresebb értékesítőjévé tette őt.

Halbert a személyre szóló, tömegesen kiküldött levél problémáját próbálta megoldani egy Mailchimp (és PC-k) előtti időben. Ekkor talált rá a tökéletes megoldásra: címzettjei vezetéknevét használta fel értékesítésre.

A levélben csak Mr. MacDonaldként megszólított címzettnek a saját, több száz éves családi címeréről készült grafikát árulta. Persze mondani sem kell, hogy a rendkívül személyesnek ható levél több tízezer Mr. MacDonaldnak ment ki egyszerre.

Gary Halbertet pedig egy bő év alatt dollármilliomossá tette.

Postai hírlevelek: Gary Halbert

Mi ez, ha nem a postai hírlevelek történetének legcsodálatosabb sikersztorija?

Mitől különleges: Halbert rátalált arra, amire előtte senkinek nem sikerült. Egy módszerre, amivel személyes leveleket lehet kiküldeni a telefonkönyvből véletlenszerűen kiválasztott emberek tömegeinek. Ráadásul fillérekért.

A kampány hatása: Amellett, hogy egy csapásra tehetős emberré tette szerzőjét, a levél összesen 600 millió(!) példányban került kiküldésre 30 év leforgása alatt. A koncepciót végül a máig nagysikerű Ancestry.com családi eredet-kutató weboldal vásárolta fel 70 millió dollárért.

Év: 1971

Ország: USA

Neki köszönhetjük: Gary Halbert

 

Ha további érdekességekre és hasznos információkra vágyik a Direct Marketing különleges világából, fedezze fel a témában íródott cikkeinket.

A cikk megosztása:

Facebook
LinkedIn

Ezek a cikkek is érdekelhetik