Kevesen vannak, akik szeretik a csekkeket, de ki gondolná, hogy könnyen okoz fejfájást a csekkgyártás annak is, aki küldi, nem csak annak, aki kapja? Ebben a cikkben bevezetjük a csekkgyártás rejtelmes útvesztőibe, megmutatjuk milyen típusú csekkeket gyártunk mi és elmondjuk miért érdemes a csekkek előállítását szakértőkre bízni.
Miért kell a csekkgyártást szakemberekre bízni?
Számlatulajdonosként fontos, hogy a lehető legtöbb adattal már a gyártáskor kitöltsük a csekket, ezzel is segítve a befizetőnket abban, hogy időben rendezze a számláját.
Egy megfelelően kitöltött csekk a Magyar Posta iCsekk alkalmazásával beolvasva máris betölt minden adatot, ahol a befizetőnek csak egy gombot kell megnyomnia a számlája kiegyenlítéséhez.
Ahhoz azonban, hogy a csekken minden adat megfelelően megjelenjen a csekkek gyártását hivatalos gyártóra kell bízzuk, gyártókódot pedig csak az kaphat, aki gyártás-technológiáját a Posta Elszámoló Központtal (PEK-kel) megvizsgáltatta és az engedélyt megkapta.
A gyártókód megszerzését nagyon szigorú gyártási, technológiai és adatvédelmi bevizsgálás előzi meg, a gyártókód megszerzését követően pedig a gyártó anyagi felelőséget vállal minden általa legyártott csekk minőségéért és az azon szereplő adatok hitelességéért.
Minden csekken ellenőrizhetjük, hogy ki állította elő. A csekket előállító cég gyártókódját a csekk alján, az OCR sávban találjuk.
Mi az az OCR sáv? A Készpénzátutalási megbízás tőszelvényének teljes hosszára kiterjedő magas üres (fehér) sáv. Itt kerül feltüntetésre, hogy a csekk megrendelője milyen fokú kitöltöttséggel (TC kód) kérte a csekk gyártását és hogy milyen formátumba (OC kód) kérte a feldolgozott információk visszaküldését.
2021. szeptember 1 óta már minden csekken QR-kód is szerepel, ami ugyanazokat az adatokat tartalmazza, amik a csekkre gyártáskor rákerültek.
De akkor mi lehet az oka annak, hogy ha a csekken látható QR kódot beolvasva mégsem ugyanazokat az adatokat látjuk az alkalmazásban, mint ami a csekken is fel van tüntetve?
A QR kód mögé csak azok az adatok kerülnek, amik már a csekk gyártásakor is ott voltak. Tehát, ha a csekktulajdonos csak utólag ír rá a csekkre bizonyos adatokat, ezek az adatok a QR kód olvasó alkalmazásban már nem fognak megjelenni.
Milyen típusú csekkek közül választhat a számlatulajdonos?
A csekk kitöltöttségi foka szerint háromféle típust különböztetünk meg:
Alap megszemélyesítés
Alap megszemélyesítésnek hívjuk azt, amikor a csekk csupán a legfontosabb adatokat tartalmazza: a számlatulajdonos nevét és bankszámlaszámát.
Ilyen csekket gyártunk akkor, ha a csekk gyártásakor se azt nem tudjuk, hogy ki, se azt, hogy mennyi pénzt fog befizetni. Ilyen “üres” csekkekkel találkozhatunk például adománygyűjtő helyeken, ahol üres csekket veszünk át és ránk van bízva, hogy milyen néven és mekkora összeget utalunk át.
Részleges megszemélyesítés
Részleges megszemélyesítésnek nevezünk minden olyan csekktípust, amikor a csekk tartalmaz további adatot (megjenelenik az összeg vagy pl. a befizetőazonosító), de nincs minden mező kitöltve.
Ilyenek lehetnek pl. az összeg nélkül kiküldött (de névre szóló) adománygyűjtő csekkek vagy például a szabálytalanul parkoló autón talált büntető csekkek is.
Teljes megszemélyesítés
Teljes megszemélyesítésű a csekk akkor, ha minden lehetséges mező kitöltésre kerül. Ez az a típus, ami mind a számlatulajdonos mind pedig a befizető számára a legkényelmesebb megoldás, mivel befizetőként sem kell bajlódnunk az adatok kitöltésével, ami a számlatulajdonos számára is könnyebb (és gyakran költséghatékonyabb) feldolgozást tesz lehetővé.
A kitöltöttség fokát és az adatfeldolgozás módját a posta speciális TC-OC kódokkal kategorizálja, ezt a kódot pedig a csekk alján, az OCR sávban is megtalálhatjuk. Milyen kombinációk léteznek?
TC<55> OC<21>
TRANZAKCIÓS KÓD: 55: Az „összeg” és a „Megbízóazonosító (Befizetőazonosító)” az OCR-sávból hiányzik.
A befizetők nem rendelkeznek befizetőazonosítóval, az összeget pedig a megfelelő mezőben a befizető tünteti fel.
OUTPUT KÓD 21: Leporellon kinyomtatva, a bizonylat eredetit közelítő méretű képének másolatát adja át a Magyar Posta a számlatulajdonosnak.
TC<52> OC<31>
TRANZAKCIÓS KÓD: 52: az OCR-sávból az „összeg” adat hiányzik.
OUTPUT KÓD 31: a Magyar Posta a feldolgozásból nyert numerikus adatokat adathordozón adatállományban vagy listába foglalva adja át a számlatulajdonosnak.
TC<54> OC<31>
TRANZAKCIÓS KÓD: 54: az OCR-sávból mind az „összeg”, mind a „Megbízóazonosító (Befizetőazonosító)” hiányzik.
A befizetőazonosítót és az összeget a bizonylat megfelelő rovatán a befizető tünteti fel. Amennyiben a Befizetőazonosítót nem töltötték ki, a Magyar Posta a bizonylat képének másolatát automatikusan csatolja az elszámolási adatok mellé.
OUTPUT KÓD 31: a Magyar Posta a feldolgozásból nyert numerikus adatokat adathordozón adatállományban vagy listába foglalva adja át a számlatulajdonosnak.
TC<51> OC<31>
TRANZAKCIÓS KÓD: 51: teljesen kitöltött készpénzátutalási megbízás.
OUTPUT KÓD 31: a Magyar Posta a feldolgozásból nyert numerikus adatokat adathordozón adatállományban vagy listába foglalva adja át a számlatulajdonosnak.
