A Magyar Posta fejlődése II. rész: levelek a jövőből

Mint ahogy arról már előző cikkünkben írtunk, hosszú és izgalmas út vezetett odáig, mire a mai értelemben vett Magyar Posta működésének alapjai, valamint a postai hálózatunk megszületett. A politikai rendszer változásaival párhuzamosan a technológia fejlődése is folyamatosan is hatott a posta működésére. De mi történt a századfordulót követően? És hogyan a változtak az egyes szolgáltatások?

Cikkünk folytatásában nem csak ezeket a kérdéseket járjuk körbe, hanem azt is megmutatjuk, milyen megoldások állnak rendelkezésünkre, ha a lehető legkényelmesebben és leggyorsabban kívánunk ügyet intézni, vagy levelet feladni.

Az I. világháború időszaka

Az I. világháború alatt tábori postaszolgálat működött, mely a hivatalos küldemények továbbítása mellett a hátország és a harctéren helyt álló hadsereg összeköttetésében is kulcsszerepet töltött be, de ők kézbesítették a hadi szolgálatosok magánlevelezéseit is. A postaszolgálat egyes napokon akár 400.000(!) tábori levelezőlapot is kiszállított.

A háborút lezáró trianoni békeszerződéssel járó területi elcsatolások nyomán sajnos a temesvári, pozsonyi, zágrábi, kolozsvári, kassai és nagyváradi postaigazgatóságaink, valamint pénz- és eszközállományunk jelentős részét is elvesztettük.

A felbecsülhetetlen anyagi károk mellett ugyancsak szomorú adat, hogy 1918 után körülbelül 400–420 ezer közalkalmazott menekült vissza Magyarországra, hiszen foglalkoztatásuk feltételei az elcsatolt területeinken gyakorlatilag megszűntek. Emellett 1919 elejétől a munkások és a közalkalmazottak, így a postai dolgozók körében is tömeges sztrájkok kezdődtek, melyek hátterében a politikai és a szociális okok egyaránt szerepet játszottak. A tömeges ellenállásokért a csehszlovák oldal a magyar felet tette felelőssé, ami tovább fokozta az eleve feszült közhangulatot. A postai dolgozók körében is kezdetét vették a tömeges elbocsátások.

Bár a postaszolgálat újjáépítése még hosszú éveket vett igénybe, ám ezzel egyidejűleg a rádiózás, valamint a telefonhálózat is jelentős fejlődésnek indult. 1923-ban Csepelen létrehozták az első magyarországi rádióadót, mely már távíró és távbeszélő üzemre is képes volt.

Budapesti távbeszélő központ
forrás: Postamúzeum

A csepeli adó-vevő attól is különlegessé vált, hogy ezen keresztül küldték meg a központi hatalmak különbéke javaslatát Oroszország számára, valamint a magyar hadifoglyokkal is ennek segítségével tartottuk a kapcsolatot. 1924. március 15-étől kísérleti jelleggel elindult a Magyar Rádió műsorának sugárzása, – melyhez a szükséges technikai hátteret a posta szolgáltatta, 1928-ban pedig megkezdte működését az első automata telefonközpont is. Az innovatív technológiák új dimenziókat nyitottak a távközlés fejlődésében és hatékonyan segítették a területi elcsatolások nyomán jelentkező fokozott kapcsolattartási igényt is.

1925-ben Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. néven egyesült a Magyar Távirati Iroda konszernjéhez tartozó Magyar Telefonhírmondó Rt., valamint a Magyar Rádió. Az újonnan összeolvadt vállalat üzemeltetésének joga állami monopóliummá vált, melyet a Posta gyakorolt. A rádióműsor közvetítését és vételét szabályozó rendeletet 1925 novemberében hirdették ki, ebben a rádiósugárzás jogát a Postára ruházták.

A rendszeres műsorszórás megkezdésére is ettől az évtől került sor.

A II. világháború előtti, valamint az azt követő évek

A két világháború közötti időszakot – a technológiai modernizáción túl – továbbra is főként a postai hálózat újjáépítése jellemezte. 1938 után a visszacsatolt területeken rendületlenül zajlott a magyar postaszolgálat újjászervezése. A második világháború időszakában újra a tábori posta látta el a postai feladatokat, melynek emlékét a megmaradt tábori levelezőlapok is őrzik. 1945-öt követően ismételten a helyreállítással teltek az évek.

A posta működése a szocializmus időszakában

A postamesteri hivatalok államosításával a posta működését is erőteljesen a politikai kommunikáció és propaganda szolgálatába állították. Ezzel párhuzamosan a Magyar Rádió immár országos sugárzással működött. A Magyar Posta 1950-ben a hírlapterjesztésre vonatkozóan kizárólagos jogot kapott. 1957-től a szabadság-hegyi adóról elindult a televízió, valamint az ultrarövid hullámú rádióműsor sugárzása is, ehhez ugyancsak a Posta biztosította a technikai hátteret.

Hírlapárusítás, 1962
forrás: Postamúzeum

Az 1960-as évektől kezdődően a nagyobb bérházakban a kézbesítést egyszerűsítő csoportos levélszekrényeket helyeztek el, ám a küldemények helyközi szállítása ekkor még főként vasúti közlekedéssel valósult meg. A támpontos kézbesítés bevezetése az 1970-es évektől vált elterjedtté: a nem belterületen található lakóhelyek (pl. külterületi tanyák) esetén – a küldeményeket támpontokon, valamint támpontos levélszekrények útján juttatták el a címzettekhez.

Levélszekrények, 1969
forrás: Postamúzeum

Az irányítószámok bevezetésére 1973-től került sor, mely immár egy korszakalkotó újításnak ágyazott meg: ahogy arról ezzel kapcsolatos cikkünkben is írtunk, 1975-ben – Japán mellett a világon egyedülálló módon – hazánkban egy olyan Toshiba gépsor beszerzésére került sor, mely – óránként akár 32 ezer  küldemény címzésének kézzel írt irányítószámait is képes volt beazonosítani. A berendezés 1978. decemberétől egészen 1990-ig üzemelt.

Az irányítószámok alapján történő küldeményfeldolgozás egyszerűsítette a régiók és körzetek besorolását, valamint a kézbesítéssel összefüggő logisztikai szervezést is, mely az automatizált feldolgozási rendszer fejlődésében is komoly mérföldkövet jelentett a Magyar Posta számára.

Az irányítószám-rendszer bevezetését reklámozó plakát, 1973
forrás: Postamúzeum

A rendszerváltást követő időszak

1989. decemberétől a Magyar Posta életében is új időszámítás vette kezdetét: a három szolgáltatási ágazat mentén elvált egymástól a Magyar Posta Vállalat, a Magyar Távközlési Vállalat, valamint a Magyar Műsorszóró Vállalat.
A szervezeti átalakulással együtt a Magyar Posta Vállalat (mely 1993-tól részvénytársasággá alakult) arculatváltással, technológiai korszerűsítésekkel, valamint új szolgáltatások bevezetésével folytatta a működését.
A küldemények feldolgozását immár levélelőállító és küldeménycsomagoló üzemben, gépesített folyamatokkal valósították meg, az ezredfordulót követően pedig az egyes szolgáltatásokat az Integrált Posta Hálózat informatikai háttérrel is segítette. A szállítási és feldolgozási rendszer korszerűsítése tekintetében kiemelendő a Budaörsön 2004-ben létesített levélfeldolgozó központ. A küldemények vasúti szállítását felváltotta a közúton, gépjárművekkel történő fuvarozás.

Digitális távvezérlőközpont vezérlő egysége, 1989
forrás: Postamúzeum

2007-ben bevezették a postapartner programot, melynek keretében magánvállalkozások vehették át egyes posták üzemeltetését, a folyamatos és gazdaságos ellátás jegyében pedig azokon a településeken, ahol nem volt állandó postai szolgáltatóhely, megszervezték a mobilposta szolgáltatást.
Új termékek jelentek meg a kínálatban, így már különféle banki, biztosítási és befektetési lehetőségek is a portfólió részét képezték.

A számos innováció révén a szolgáltatások színvonala is javult, ami vélhetően szintén hozzájárulhatott ahhoz, hogy 2006 és 2009 között a Magyar Posta három alkalommal is World Mail Awards díjat nyert különféle kategóriákban, melynek díjazottjai az egyes államok postái közül kerülnek kiválasztásra. Az Európai Uniós csatlakozás jegyében 2013-tól a postai liberalizációra is sor került, így a Magyar Posta Zrt. a postai feladatok ellátását immár egyetemes szolgáltatóként látja el, az ország minden pontján.

Bár a 2017-ben 150. évfordulóját ünneplő önálló magyar postaigazgatás a történelmi és politikai eseményekkel rengeteget formálódott, ám annak minden korban fontos szerepe volt – nemzeti és nemzetközi viszonylatban is.
A Magyar Posta – szoros összhangban jelen korunk kihívásaival – kiemelt figyelmet fordít a fenntartható fejlődésre is. Ennek keretében rendszeres fenntarthatósági jelentések formájában számol be az elért eredményekről és a olyan gyakorlatokat kíván alkalmazni, melyek ezen eredmények javítását elősegíthetik. Emellett a gazdasági és társadalmi változásokra és igényekre figyelemmel folyamatosan vezet be olyan intézkedéseket is, melyek korszerűbbé tehetik a szervezetet és képesek előmozdítani annak dinamikus fejlődését. Az ennek részeként elindított Új Posta Partner program révén például önkormányzatok és egyéb vállalkozások (pl. gyógyszertárak, élelmiszerboltok, bankfiókok, stb.) is részt vehetnek a posták működtetésében, üzemeltetésében.

Forradalmi postai digitalizációs megoldások és a Hibridlevél

Látható, hogy a Magyar Posta páratlan módon tudott lépést tartani a digitalizáció 21. századi fejlődésével. Az elmúlt évek során is számos változáson ment keresztül, az átalakulás ugyanakkor folyamatos. Napjaink digitális trendjei nyomán ma már különféle postai applikációk segítik a postai ügyintézést, a küldemények nyomon követését, a díjkalkulációt, de a csekkbefizetésinket is intézhetjük  postai applikáció segítságével.

Ezzel együtt a fogyasztói szokások változásai ezen a területen is megkövetelik a minél egyszerűbb, költséghatékonyabb, és gyorsabb megoldásokat. A Hibridlevél online szolgáltatással a postai digitalizáció részeként egy formabontó innováció született, mely egyedülálló módon ötvözi a hagyományos levélküldés megbízhatóságát a digitalizáció nyújtotta hatékonysággal és sebességgel.
A Hibridlevelet használó cégek postai küldeményekkel kapcsolatos adminisztratív terhei jelentősen csökkennek, mivel a teendőket egyszerűen, online végezhetik el. Küldeményeiket archiválhatják, az ügymeneteket pedig elektronikus visszajelzések mentén könnyen nyomon követhetik, ezáltal a felesleges papírmunkától is megszabadulhatnak.

A Hibridlevél használatával a felhasználó egy online rendszer segítségével pillanatok alatt végezheti el a postai levélküldést, hiszen minden további, ehhez szükséges teendő – mint a levelek gyártása és az azt követő postára adás – automatizáltan történik.
Ráadásul mindezt rendkívül kedvező díjakkal, energia-, és időhatékony módon veheti igénybe, ugyanis a beküldött leveleket 24 órán belül legyártjuk, a 12 óráig beküldött leveleket pedig még aznap postára adjuk. Minősített üzemünkben biztonságosan állítjuk elő küldeményeit, melyet a Magyar Posta Országos Logisztikai Központján keresztül postára adunk, feladott küldeményeit pedig a levélkezelőben folyamatosan utánkövetheti.

Ha szívesen kipróbálná a postai levelezés következő lépcsőfokát, ezen az oldalon ingyenesen megteheti!