Az üzenetek küldésére és továbbítására való igényünk gyakorlatilag egyidős az emberiséggel: annak minden korban megvolt a maga szerepe és a jól bevált technikái.
Ha manapság a levelezésre gondolunk, első körben már talán inkább az e-mailezés jut eszünkbe, és nosztalgikus érzéssel gondolunk a piros postaládákra, ugyanakkor a klasszikus postai levélfeladás és kézbesítés sok esetben továbbra is nélkülözhetetlen.
Ennek az oka nem csupán a hagyományőrzés és a tradíció, hanem azoknak a postai működésről szóló jogszabályokban lefektetett, szigorú követelményeknek a teljesülése is, melyet a postai szolgáltatások igénybevétele kapcsán a Magyar Posta Zrt.-nek garantálnia szükséges.
De hogyan, és mikor vált a Magyar Posta a levélküldés főszereplőjévé? Mit szimbolizál a postaládákon található postakürt? És hogyan változhat a hagyományos levelezés az egyre inkább online térben zajló életben?
Olvass tovább és keressük közösen a választ ezekre az izgalmas kérdésekre!
Külterületi lovas kézbesítés Kecskeméten, 1973
forrás: Postamúzeum
A magyar posta fejlődésének története
A hírviteli rendszer kialakulásának kezdetei Magyarországon egészen a honfoglalás időszakára nyúlnak vissza. Bár az üzenetek küldése – noha kezdetleges módon és módszerekkel, például lovas futárokon és utazókon keresztül – már ezt megelőzően is működött, de körülbelül ettől az időszaktól vált szokássá a kifejezetten e célra alkalmazott személyek foglalkoztatása.
Rájuk a mai értelemben vett postások elődjeiként is tekinthetünk, bár ebben az időben jellemzően még csak a királyok, főurak és fejedelmek alkalmaztak ilyen szolgálókat.
Később, a középkortól kezdődően a céhek megalakulása is fontos szerepet játszott a már szélesebb kör számára is elérhető, rendszeresebb küldeményszállítások elterjedésében. A céhes menetekről, céhes ,,postaszolgálatok” indulásáról az adott településeken élők számára hírt kellett adni, melyhez különböző sípokat, kürtöket használtak: a postai kürt, mint jelkép innen is ered.
Idővel aztán a legtöbb helyen a feladásokhoz kapcsolódó helyszínek állandósultak és ezeket az állomásokat nevezték el – a latin ,,posta statio” kifejezés nyomán – postáknak. Az egyre elterjedtebb személy,–, valamint csomagszállításokra is tekintettel Mátyás király már rendszeres kocsiposta szolgálat felállításáról is döntött.
1898-1902 között beszerzett járművek csoportja
forrás: Postamúzeum
A nagy szakadás után
1526 után az ország három részre szakadása következtében az egyes területeken eltérő postaszolgálatok látták el a feladatokat. A nyugati országrészben I. Ferdinánd megbízásából Matthias Taxis udvari főpostamester építette ki és irányította az akkori királyi postát, valamint az ehhez kapcsolódó postaállomásokat.
Az első rendszeres postajárat – a Pozsony – Kassa útvonalat érintően – 1558-ban indult el, és ekkor került megbízásra Maria Antal is, aki az írásos emlékek szerint 1558 és 1565 között a kassai posta első postamestere volt.
A Habsburg-ház uralma alatt a postai hálózat rendkívül intenzív fejlődésnek indult. Sorra születtek a postapátensek (azaz postai szabályozásokról szóló rendeletek), elkezdődött a postaintézmények és a postajáratok még kiterjedtebb szervezése. II. Ferdinánd 1622-ben döntött a postamesterség hivatalos létrehozásáról, majd 1626-ban az első postapátensében az önálló magyar posta felállításáról is.
Mária Terézia postapátensének eredményeként pedig – a küldemények kézbesítése mellett – elindultak a birodalom területén a Kincstár által finanszírozott, immár személyszállításra is használt postakocsik (azaz diligencek, delizsánszok), és nem sokkal ezt követően, – 1752. szeptember 18-án – útjára indult a Bécs és Buda között közlekedő, rendszeres postakocsi járat.
A kocsiknak pedig immár nélkülözhetetlen tartozéka lett a postakürt.
A modern posta alapjai
Noha ebben az időszakban a magyar posta az Osztrák Postaigazgatás fennhatósága alá tartozott, ám a postatörténet fejlődése szempontjából mégis kiemelt jelentőségű volt ez a korszak, hiszen gyakorlatilag ekkor teremtődtek meg a modernkori postai szolgáltatás alapjai.
A levélszállítási szolgáltatás kizárólagos állami hatáskörbe került, egységesítették a tarifákat, a levélszállítási díjakat, a posták mellé kihelyezték az első levélszekrényeket, a nagyobb városokban pedig elkezdődött a küldemények házhoz szállítása.
Ezzel párhuzamosan ugyancsak említésre méltó, hogy az erdélyi országgyűlés 1634-ben törvényben deklarálta a levéltitok védelmét és ekkorra tehetjük az első postatörvény megszületését is, mely Báthori István fejedelem nevéhez fűződik.
A magyar posta önállósodásáról persze ekkoriban még nem beszélhettünk, ám az 1867-es kiegyezés a postázás történelmében is vízválasztó volt: a magyar és osztrák posta közötti Postaegyezmény egyik legjelentősebb vívmányaként ugyanis 1867. május 1-jén – létrejött Magyar Királyi Posta, melyre már a mai Magyar Posta Zrt. jogelődjeként tekinthetünk.
Bár a teljes postai függetlenedésre 1908-ig még várni kellett, a Magyar Királyi Posta kialakulásával a magyar posta történelmének egy igazán gyümölcsöző és izgalmas korszaka vette kezdetét.
Morse gépterem – Temesvári Posta
forrás: Postamúzeum
Bélyegek és képeslapok
Erre az időszakra tehető az első nyílt levelezőlap születése is: 1869. október 1-én a magyar és osztrák posta együttesen adta azt ki, továbbá az első magyar bélyeg is 1871-ben jelent meg.
A postákon ekkor már rendkívül sokféle terméket és szolgáltatást lehetett megvásárolni. A levelek, küldemények feladása mellett hírlapok, előfizetések, pénzügyi szolgáltatások, takarékbetétek is elérhetőek voltak a kínálatban, de távíró, valamint távbeszélő szolgáltatás igénybevételére is lehetőség nyílt.
Az ez idő alatt dinamikusan fejlődő gépesítésnek köszönhetően pedig már bélyegző, -és pénzszámoló gépek is segítették a postahivatalok működését.
A nagy magyar innováció: járműves kézbesítés
Bár a küldemények kézbesítése ekkor nagyrészt még kerékpárral történt, így hatalmas áttörést jelentett, hogy világviszonylatban is először Magyarországon kezdtek el gépjárműveket alkalmazni a kiszállítás céljából.
Az I. világháború kitörését megelőzően Budapesten már 92 darab gépkocsi látta el ezt a feladatot.
A Magyar Királyi Postára tehát, – melynek jelképe a postakürt fölött elhelyezkedő magyar korona volt – a mai napig méltán lehetünk büszkék, nemzetközi viszonylatban is.
Az I. világháborút és a trianoni békeszerződést követően sajnos a postai hálózatunk is darabjaira szakadt, és hosszú évek teltek el, melyek az újjáépítésről szóltak ezen a területen is.
A postaigazgatóságok újjászervezése mellett ekkoriban ugyanennyire jelentős volt a telefonhálózat és rádiózás fejlődése, fejlesztése is. Örvendetes ugyanakkor, hogy 1920-ban Szombathely és Budapest között elindult a légiposta forgalom.
Légiposta, 1960
forrás: Postamúzeum
A posta szerepe a magyar politikai és kulturális életben
Bár a történelmi és politikai változások folyamatosan és erőteljesen hatottak a Magyar Posta fejlődéstörténetére, az sokáig a hírközlés egyetlen, – monopolhelyzetben lévő – szolgáltatója és szereplője volt.
A második világháborút megelőző évtizedekben a postai és hírközlési ágazat irányítása és felügyelete a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozott. Jelentősebb változást a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény hozott, mely lehetővé tette az addigi egyszereplős szolgáltatási piac többszereplőssé válásának feltételeit egyes távközlési szolgáltatások tekintetében.
A hír, – a távközlési, és a postai szolgáltatások egyre élesebben szétváltak, a postai szolgáltatások postáról szóló 1992. évi XLV. törvény pedig már egyértelműen elkülönítette az ebbe a körbe tartozó feladatokat, szolgáltatásokat.
A levelezés szinte valamennyi korunk irodalmi műalkotásaiban megjelent, gazdagítva ezzel az adott korszak és az utókor kulturális és szellemi örökségét.
Maradandó emlékeket és tanításokat őriznek például II. Rákóczi Ferenc, Benedek Elek, vagy Babits Mihály közéleti témájú levelei, de a magyar irodalom szerelmes levelei is örökzöld érzéseket fogalmaznak meg, – elég csak Petőfi Sándor és Szendrey Júlia, Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni, vagy Ady Endre és Léda közötti levelezésekre gondolnunk.
Arany János balladáiban pedig maga a levélküldés és annak folyamata is számtalanszor felbukkanó balladai motívum.
És hogyan jövünk a képbe mi?
Bár a postára járás számos esetben elkerülhetetlen, szerencsére már ezen a téren is innovatív és rendkívül egyszerű megoldások állnak rendelkezésünkre.
A Hibridlevél online postai levélküldő szolgáltatás formabontó módon ötvözi digitális levélküldés könnyedségét a hagyományos postai levelezés eredményével, így gyakorlatilag egy számítógépen megírt levelet küldhetünk – tetszőleges számban – postai úton.
S bár Arany János ,,Mátyás Anyja” című balladájában száz arany meg egy ló járt volna egy igencsak fontos levél mielőbbi kézbesítéséért, szerencsére a Hibridlevélnél mindezt költség,- és időhatékony módon garantáljuk.
