Aki azt akarja, hogy a levelének címzettjei valamit csináljanak is, miután elolvasták azt, először is egy call-to-actiont, azaz CTA-t kell elhelyezni benne. Ebben előző cikkünkben is kitértünk, most azzal foglalkozunk egy keveset, hogyan hívhatjuk fel eredményesen a cselekvésre az olvasókat.

Mivel nem elektronikus levelezésről van szó, valamilyen bonyolultabb cselekvésre hívjuk fel a címzettet néhány kattintásnál. Mondjuk azt akarjuk, hogy felkeressen egy weboldalt, felhívjon egy telefonszámot, vagy akár feladjon a válaszlevelet – ezek közül már a legegyszerűbb is azt kívánja, hogy aktuális tevékenységét félbeszakítsa, és fizikailag tegyen valamit.

Ez talán nem tűnik nagy dolognak, amíg bele nem gondolunk, hogy a benchmark adatok szerint még az e-mailekből átkattintók átlagos aránya is mindössze 3,11% (a Listamester 2016-os, 8 millió kiküldött magyar e-mail alapján összeállított adatai szerint). Pedig egy linkre kattintani tényleg minimális erőfeszítést jelent csak.

Mit kell tehát tennünk, hogy rávegyük a levél olvasóját a cselekvésre?

A CTA mindig legyen egyértelmű

Alapvetően három kérdésre kell választ kapnia a felhívásból és az előtte található ajánlatból az olvasónak:

  • Mit kell pontosan tennie?
  • Mit ad nekünk? (Pl. pénzt, adatokat)
  • Mit kap cserébe?

A cselekvés, amit kérünk, legyen minél egyszerűbb, és hangsúlyozzuk minél erősebben azt, hogy mi az, amit adunk.

Az, hogy konkrétak legyünk, nagyon fontos. Először is el kell mondanunk, pontosan mit kell tennie. Az, hogy látogasson meg egy adott weboldalt, még nem elég – mit keressen, mire figyeljen ott? Ha telefont kérünk, kivel beszél majd és miről?

Minél kevésbé konkrét a felhívás, annál kevesebben tesznek majd eleget neki.

Megéri-e a cselekvés?

Az előző cikkben erről részletesen beszéltünk: hogy mi számít valójában termékelőnynek, és mi az, ami annak látszhat, de valójában csak terméktulajdonság.

A lényeg, hogy a megcélzott személye legalábbis úgy érezze, többet kap, többet nyer a cselekvéssel, mint amennyibe az neki kerül, ideértve időt, energiát, és esetleg azt, amit még kérünk tőle, mondjuk az adatait.

Kiküldés előtt érdemes éppen ezért tesztelni a levelet, megmutatni néhány embernek, és megkérdezni, ők végrehajtanák-e, amit kérünk tőlük.

Persze, ehhez az is kell, hogy végigolvassák a levelet, hogy egyáltalán elérjék a CTA-t.

A figyelem fenntartása

Ahhoz, hogy a címzett a levelet végigolvassa, az kell, hogy sehol se veszítsük el a figyelmét. Persze, az egész szöveget elvétve olvassák csak végig (a weben az egy adott oldalra látogatók között nagyjából 16% ez az arány), a lényeg, hogy végül egy általunk felépített, logikus útvonalat követve jussanak el a felhívásig.

Ehhez kell egy figyelemfelkeltő cím – lehetőleg olyan, amivel nem találkozunk napjában többször is, amikor a postaládát kiürítjük.

Ebbe belefoglalhatjuk a legnagyobb termékelőnyt, de el is rugaszkodhatunk attól, a lényeg, hogy már az első pillanatban többet akarjon tudni az, aki kinyitja a levelet.

Hasonlóan járjunk el az alcímekkel, vezessük végig egy logikus íven az olvasót, és ügyeljünk arra is, hogy a szöveg szerkesztési módja ne vegye el a kedvét az olvasástól – használjunk rövid bekezdéseket, jól tagolt oldalakat szerkesszünk meg.

Mindezt betartva lehet a legnagyobb esélyünk arra, hogy végül valaki valóban azt teszi majd, amit a levelünk végén kérünk tőle.